udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1485
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1471-1485
Névmutató:
Márton Áron
1991. február folyamán
A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.1992. április folyamán
Balogh Edgár élete összegzéseként hitet tett a szeretet mellett. Emlékezett arra is, hogy amikor Márton Áron püspök meglátogatta volt rabtársát, a beteg Venczel Józsefet, akkor felkereste őt is. /Balogh Edgár: A szeretet dicsérete. = Keresztény Szó (Kolozsvár), ápr./1993. június folyamán
Máj. 10-én kísérték utolsó útjára, a gyulafehérvári székesegyház kriptájába a Szent István alapította, ma több mint félmilliós lélekszámú római katolikus erdélyi egyházmegye nyugalmazott püspökét, dr. Jakab Antalt. A püspök Kilyénfalván született 1909-ben. Gyulafehérvári, majd római tanulmányai után segédlelkész volt Gyergyóditróban, Gyulafehérváron, majd Kolozsváron. Később az egyházjog tanára lett a Hittudományi Akadémián, Gyulafehérváron. Márton Áron püspök elhurcolása után az egyházmegye életét irányító titkos ordinátus lett, 1951-ben letartóztatták. Tizenhárom évig, 1964-ig volt börtönben, közben ólombányában is dolgoztatták. 1968-ban újra elfoglalhatta teológia katedráját. 1971-ben nevezte ki a pápa utódlási jogot biztosító segédpüspöknek. 1980-tól, Márton Áron püspök halálától ő volt az egyházmegye püspöke, 1990-ben kérte, hogy nyugalomba vonulhasson. Püspöki évei állandó lelkiismereti gyötrődést jelentettek, amelyek nem óhajtott kompromisszumokkal is jártak. /Jakab Gábor: Elhunyt dr. Jakab Antal püspök. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún./ Dr. Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.1993. november folyamán
Tófalvi Zoltán ismertette az 1957-ben elítélt kilenc erdélyi magyar értelmiségi perét, akik Dobai István egyetemi tanár, nemzetközi jogász Erdélyről készített memorandumának elkészítésében, terjesztésében működtek közre. Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsőt és Nagy Józsefet pedig 5 évi kényszermunkára ítélték. Dobai István a Bolyai Tudományegyetem nemzetközi jogásza tervezetet dolgozott ki az erdélyi kérdés rendezésére. Dobai István a memorandumot megmutatta Jordáky Lajosnak, aki a tervezettel szemben a független Erdély gondolatát tartotta fontosnak. A Dobai által javasolt, a méltányosság elvén álló lakosságcserével egyetértett. Dobai felkereste Márton Áron püspököt is, aki Erdély Magyarországra való visszatérését tartotta megoldásnak, hasonló volt Dobri János református teológiai tanár véleménye. Dobai az ENSZ-hez akarta eljuttatni a memorandumot, de a letartóztatása ebben megakadályozta. Az elítéltek között volt Varga László református lelkész, aki jelenleg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. László Dezső 1941-1944 között magyar parlamenti képviselő volt. A Dobai-perben 1957. szept. 16-án kezdődött a tárgyalás. A román bíróság először tárgyalta nyilvánosan az erdélyi kérdést. Mindegyik vádlott fenntartotta véleményét a kínzások és annak ellenére, hogy az ügyész halálos ítéletet kért. Kertész Gábort például állandóan verték, mégsem tudták megtörni. Cellájába egy dühöngő elmebeteget tettek, aki valóságos kálváriává változtatta életét. Dobai István, Kertész Gábor és Nagy József dossziéján egy különleges jelzés volt, amelynek értelmében sohasem szabadulhattak a börtönből. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol mintegy 400 ember raboskodott hihetetlen körülmények között. Dobai súlyos tébécés lett, az orvos megtiltotta, hogy gyógykezeljék. Az ablaktalan cellában elviselhetetlen volt az élet. A legnagyobb melegben is naponta csak három deci vizet kaptak, a forró ételt pedig tíz perc alatt, kanál nélkül kellett beszürcsölniük. A 400 elítéltből csak 42-en maradtak életben. 1959. márc. 6-án számolták fel ezt a különlegesen kegyetlen részleget. Dobait akkor lepedőben vitték az új cellába. Az orvos a börtönparancsnok utasítása ellenére sztreptomicinnel kezelte, így mentette meg az életét. /Tófalvi Zoltán: Magyarok a vádlottak padján. = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./1995. február folyamán
Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ 1999. február folyamán
Márton Áron püspökké szentelésének 60 éves évfordulója alkalmából a Szövétnek több írással emlékezett a püspökre. Márton Áront 1939. február 12-én Cassulo Andrea apostoli nuncius szentelte püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston - Temesvár és Fiedler István - Szatmár-Nagyvárad. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./0. szeptember 29.
Emlékházat avatnak Márton Áron tiszteletére
A kommunista hatalom által évekre börtönbe zárt és kényszerlakhelyre ítélt püspök ismerte, értette és szerette népét. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy emléke máig elevenen él Székelyföldön, „tanítása és példája világító jel” sokak számára.
Az 1896-ban, Csíkszentdomokoson született Áron püspök 84 évesen Gyulafehérváron hunyt el. „Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”- írta róla Jakabffy Tamás.
Csiby László csíkszentdomokosi plébános elmondta: Márton Áron püspök úr következetes ember volt mindenben. És hajlíthatatlan. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a kompromisszum nem kenyerünk”. Tehát ő mindenféle kompromisszumot nem kötött csak azért, hogy valakinek szép formában tűnjön fel. Ő tudta, hogy mit csinál és elsősorban lelkiismeretére hallgatott.
Áron püspök öt és fél évet sínylődött a kommunista rendszer legkeményebb börtöneiben – magyarázza Bodó Péter, nyugalmazott lelkipásztor, aki kispapként ismerte meg őt. A hatalom nem engedte ki kezei közül szabadulása után sem. Bukarestben tartották és mindent elkövettek, hogy „betörjék” az erős akaratú püspököt.
Hazatérése után híveivel akart találkozni, ezért bérmautakat szervezett. Székelyföldön nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták hívei. Népszerűsége zavarta a hatalom képviselőit, emiatt 1956-ban megtiltották neki, hogy elhagyja a püspöki palotát. Utolsó kívánsága – hogy láthassa a Garados hegyet – nem teljesülhetett.
Márton Áron püspök emléke elevenen él Székelyföldön. Szavai, tettei – sokak számára – lámpásként világítanak a mindennapok útvesztőjében. Halálának évfordulóján emlékházat is fognak avatni szülőfalujában. A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot október 16-án fogják megnyitni. Lázár Csilla, kutató, Csíkszereda: Az utóbbi évek történelmi kutatásait hogyha nézzük – a jelenkor kutatásait – akkor egyértelmű, hogy a XX. századi magyar történelem egyik kiemelkedő – ha nem a legkiemelkedőbb egyénisége.
Márton Áron népszerűsége, a magyar katolikus püspök iránti közmegbecsülés, elismerés és csodálat régóta meghaladta az egyházfőnek kijáró „kötelező tiszteletet”- írta a püspökről Stefano Bottoni történész. Az erdélyi egyházmegye – a 89-es változásokat követően, 1992-ben – elindította Áron püspök szentté avatási perét.
Csata Orsolya
Duna Tv. Erdély.ma1990. február 11.
Megjelent a Keresztény Szó /Kolozsvár/, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye hetilapjának első száma. Főszerkesztő: Bajor Andor, felelős szerkesztő: Fodor Sándor. Ebben a számban emlékeznek arra, hogy 1989. febr. 12-én készültek megünnepelni Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját, azonban az ünnepséget betiltották. Most közlik azt, ami a megemlékezésen elhangzott volna: Bajor Andor: Nem mi választjuk ki szentjeinket, Fodor Sándor: Példaképünk, Beke György: Hívjuk és várjuk, Kányádi Sándor: Félvén se félve. /Keresztény Szó (Kolozsvár, febr. 11., megjelenéséről hírt adott: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ 1947 óta nem jelenhetett meg katolikus lap az országban. Most a Keresztény Szóval párhuzamosan megindultak a helyi egyházi értesítők is, ilyen a Kistestvér, a csíksomlyói értesítő, a katolikus plébánia lapja.1990. március 11.
A Paris Match jan. 25-i száma elmarasztalta a romániai ortodox és katolikus egyházak diktatúra alatti magatartását. Erre a cikkre Léstyán Ferenc marosvásárhelyi plébános válaszolt. A gyulafehérvári püspökség épp az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot, írta. Ez a püspökség a diktatúra idején egyszer sem tett hűségnyilatkozatot, ezért az egyházmegye főpapjai sorra börtönbe kerültek. Márton Áron püspököt 25 évre ítélték, 6 évet töltött börtönben, majd további 12 évet kényszerlakhelyen. Börtönévei idején az egyházmegye vezetését delegált ordinátusok vették át: Sándor Imre, majd Boga Alajos, mindketten börtönben haltak meg. Dr. Jakab Antal, a jelenlegi megyéspüspök 12 évet ült börtönben, Márton József 2 évet, mert egyik ordinátus sem engedett a kényszernek. Börtönben halt meg: a teológia rektora, Gajdátsy Béla, dr. Marcalik Győző kanonok, felszentelt püspök, a püspöki iroda vezetője, Boros Fortunát, a ferencesek tartományfőnöke, dr. Sheffler János szatmári püspök. Pacha Ágoston temesvári püspök csak azért nem végezte életét a börtönben, mert amikor látták, hogy közeledik a vég, kiengedték, pár hónapra rá meghalt. Az egyházmegye papsága nemcsak passzívan elviselte a diktatúrát, hanem memorandumokban tárták fel az egyházat és híveket ért sérelmeket. A memorandum aláíróival szolidaritást vállalt a papság túlnyomó többsége. /Válasz a Oaris Match-nak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11./ 1990. május 26.
Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./1990. május 29.
Csíkszerdában a volt római katolikus főgimnázium felvette a Márton Áron nevet. A névadó ünnepségen több művész lépett fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./1990. augusztus 17.
A Nemzeti Megmentési Front parlamenti túlsúlyával a megyék élére prefektusokat nevez ki. Hatalmas volt a tiltakozás ez ellen, tiltakozott például Hargita megye ideiglenes tanácsa és Kolozs megye vezetősége, írta Beke György. A demokrácia alapelve sérül meg a felülről történő kinevezésekkel. A gyimesi völgyben van a három összenőtt magyar közég, Gyimesfelsőlok Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Ezt a három települést 1950-ben elszakították természetes közegéből és Hargita megyéből átcsatolták a román Bákó megyéhez. Márton Áron gyulafehérvári püspök annak idején nem ismerte el ezt az önkényes lépést és az itteni katolikusokat továbbra is egyházmegyéjéhez tartozónak vette. Kiváló papjuk is támadt az itt élő gyimesieknek, Dani Gergely, aki a legnehezebb időben szép templomot épített. Javításra kapott engedélyt, de székely csalafintasággal mégis új templomot épített. Hetente zaklatta a hatóság, egymást érték a házkutatások, de ő nem tágított. Halála is jelképes volt: a teljesen elkészült templomban, ahol már a freskók is megvoltak, úrfelmutatás közben halt meg. A három falu népe most újra megfogalmazta kérelmét: csatolják vissza vidéküket Hargita megyéhez. Telekkönyveik is Csíkszeredában vannak, Moldvában ugyanis soha sem volt telekkönyv. Kérésükre nem kaptak választ. /Beke György: Fontos-e a magyar prefektus? = Élet és Irodalom (Budapest), aug. 17., 33. sz./1990. szeptember 25.
A Romániai Magyar Szó szept. 12-i számában durva támadás jelent meg Fazekas János ellen /Jönnek vagy mennek? címen/, több értelmiségi, köztük Jakó Zsigmond, Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Kányádi Sándor aláírta az a nyílt levelet, amelyben védelmére kelnek. Fazekas János hosszú ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd belkereskedelmi miniszter, a pártvezetőség tagja. "Évtizedek óta hozzá fordultunk iskolaügyekben, magyar intézmények megmentése érdekében, magyar rendezvények érdekében, letartóztatott és elítélt magyar értelmiségiek érdekében, templomépítési engedélyek, egyházi épületek, általában magyar jellegű műemlékek restaurálása érdekében, egyházaink sérelme ügyében." - olvasható a nyílt levélben. Igaz, hogy az egyházellenes kampányban részt vett, de - sok értelmiségitől eltérően még Márton Áron életében - rádöbbent bűnére és a püspöktől bocsánatot kért - és nyert. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./1990. október 7.
A Keresztény Szó folytatásokban közölte Márton Áron püspöknek a Securitate parancsnokságához intézett, 1968. januárjában kelt levelét. A püspök a levélben bátran kiállt a félelmetes szeku által kihallgatásra berendelt papnövendékek mellett. Sorra visszautasította a Securitate alaptalan vádaskodásait, jelezve, hogy ezek nem tartoznak a titkosrendőrség hatáskörébe. Nagyon fontos ez a dokumentum, mert a diktatúra idején az emberek nem mertek megszólalni, nem merték bírálni a Securitate törvénytelen módszereit. /Dokumentum, = Keresztény Szó (Kolozsvár), szept. 23., szept. 30., okt. 7./1990. október 11.
Márton Áron püspök /1896-1980/ halálának 10. évfordulója alkalmából a Hídfő a püspök 1946-os, Marosvásárhelyen elmondott beszédét idézte. /Márton Áron. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 11./1990. október 14.
A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.1990. október 21.
Szept. 30-án Csíkszentdomokoson ünnepélyesen leleplezték Márton Áron püspök szülőháza falán az emléktáblát a következő felirattal: "Ezen az életen született és itt nőtt fel Márton Áron Erdély püspöke 1896-1980". Az ünnepségen megjelent Bálint Lajos püspök, aki koncelebrációs szentmisét mutatott be a környékbeli papság részvételével, majd a helyi Gábor Áron Iskola és a csíkszeredai Gábor Áron Líceum növendékei szavaltak. /Fodor Sándor: Márton Áron-emléktábla Csíkszentdomokoson. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./1991. április 17.
Kolozsváron egy fél éve alakult meg Dr. Moshe Carmilly Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, mondta el maga Carmilly professzor. Az intézet célja a zsidó tudomány terjesztése, ennek révén közelebb hozni a nem zsidó világot Izraelhez. Az előző napokban nemzetközi tudományos szimpóziumot tartottak A romániai zsidók története és kultúrája címmel. A konferencia megszervezése munkáját dr. Gyémánt László főkutató érdeme. Dr. Moshe Carmilly a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején Kolozsvár főrabbija volt, akkor még Weinberger Mózes néven, jelenleg Amerikában él. Az erdélyi zsidóság nyelvileg a magyar kultúrához kötődött. Nagyváradon Kecskeméti főrabbi iskolájában a román tiltó rendelkezések ellenére végig magyarul tanítottak. Carmilly professzor szeretettel emlékezett Márton Áron püspökre, aki éles hangú levélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen. /Németh Júlia: Anyanyelvem magyar, de a zsidó néphez tartozom - lapunknak nyilatkozik dr. Moshe Carmilly professzor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./1991. június 8.
Tavaly a zűrzavaros helyzetben több ezer erdélyi fiatal jelentkezett felvételire különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, közülük 1125 be is jutott. Ezzel olyan kérdések vetődtek fel, amelyek az elkövetkezendő 4-5 évre behatárolják a további magyarországi teljes képzést. Ösztöndíjat ugyanis csupán 100 hallgatónak irányoztak elő. A bonyodalom az ún. c kategóriából adódott, amely szerint azon határon túli hallgatók, akik gondoskodnak saját ellátásukról és ezt igazolják, szintén felvételizhetnek. Nagyon sokan szereztek papírt, hogy egy magyarországi család vállalja eltartásukat és több mint háromezren felvételiztek. A vizsgák után kiderült, hogy valójában nagyon kevesen vannak, akiket ténylegesen befogadott egy család, ezért többszáz kérvény futott be Kemény Zsigmond Alapítványhoz, a Művelődési Minisztériumba, hogy segítsenek a parkokban, metróállomásokon alvó, pénz nélkül nyomorgó erdélyi magyar hallgatókon. Politikai ügy is lett belőle, az ellenzéki pártok támadtál a kormányt, miért csábított át ennyi diákot. Végül, nagy erőfeszítések árán, sikerült a Márton Áron Kollégiumba elhelyezni a budapesti egyetemekre bejutott erdélyi hallgatók jó részét. Ennek két negatív vetülete van. Az egyik: aránylag kevesen tanulnak olyan szakon, amely Erdélyben hiányszakmának számít, másrészt az anyagi megterhelés annyira kimerítette a segély-alapítványokat, hogy egyéb fontos oktatási kiadásokra nem futja. Így például beszűkült a részképzés és a posztgraduális képzés lehetősége. Mindezek miatt korlátozni kell a jövőben a magyarországi telkes képzést, elsősorban a hiányszakmákra kell helyezni a hangsúlyt. /Bíró István: Magyarországra felvételizők figyelmébe. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 8./1991. június 9.
Moses Rosen főrabbi a holokauszt áldozatainak szentelt jún. 9-i megemlékezésen, Kolozsváron, szólt a 130 ezer észak-erdélyi áldozat mellett a 370 ezer zsidóról is, akik a besszarábiai, transznisztriai, bukovinai, iasi és bukaresti pogromoknak estek áldozatul. Rámutatott arra, hogy két nemzedéket neveltek fel hazugságban, letagadták előttük a román zsidóüldözés tényét. Egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bukarestben, a parlamentben végre megemlékezzenek erről. De akkor egy szenátor nem az öldöklés tényét idézte fel, hanem Antonescu mellett állt ki, emlékét felidézve. A Romania Mare és az Europa nyíltan propagálja a fajgyűlöletet. Moses Rosen elmondta, hogy Marosvásárhelyen zsidó temetőt, Nagyváradon zsinagógát gyaláztak meg. Méltatta, Márton Áron püspök a háború idején bátran kiállt a zsidóság mellett. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./